Miért tedd üzleti prioritássá a kultúrát?

A te céged készen áll a 2020-as évtizedre?

A világ egyik leghíresebb munkaerőpiaci kutatásokkal és kimutatásokkal foglalkozó információs portálja, a Glassdoor is azt jósolja, hogy a 2020-as évtized a kultúra központú szervezetek évtizede lesz. Ráadásul nem csak a hasukra ütöttek, amikor ezt mondták, hanem a saját rendszerükből kinyert adatokat elemezve jutottak erre a megállapításra – ami 60 millió látogatót jelent az esetükben havonta.

A legtöbb vezető egyetért abban, hogy a céges kultúra befolyásolja az üzleti teljesítményt, mégis kevesebb, mint a megkérdezettek fele építi ezt tudatosan vagy tartja aktívan életben. Hosszú út áll még előttünk ahhoz, hogy a cégvezetők a szervezet kultúráját üzleti prioritássá tegyék, így összegyűjtöttünk néhány fontosabb emellett szóló érvet.

.

Minden cégnek van kultúrája

A kérdés az, hogy ez véletlenszerűen alakult ki, vagy tudatos vezetői munka eredményként. A vezetők sok esetben úgy látják, hogy a kultúra egy nehezen mérhető, magasztos dolog, ami a cég számára csak egy jó, ha van tényező. Emiatt csak robotpilóta módban működtetik, ami azt eredményezi, hogy szabadon változik és formálódik, ezáltal pedig kikerül az irányításuk alól. A munkatársak jönnek-mennek, ami organikusan alakítja a csapat kultúráját, hacsak tudatosan nem avatkozunk ebbe bele.

Ha emelett döntünk, akkor először is le kell tisztázni, hogy milyen kultúrával rendelkezik a cég, és ezt össze kell hangolni azzal, ahogy a csapat dolgozik és kezeli az ügyfeleket. Ez fog hosszú távon olyan csapatot eredményezni, amiben mindenki ugyanolyan értékeket szem előtt tartva dolgozik, hoz döntéseket és szolgálja ki az ügyfeleket. Nem utolsó sorban fontos azoknak a viselkedéseknek a jutalmazása is, amik életre keltik a kultúrát, és fel kell ismerni azokat, amik veszélyeztetik annak létét.

.

Jelentős a csapatra és üzletre gyakorolt hatás

A vállalati kultúrának a vezetők kiemelt prioritásai között kellene szerepelnie, és nem csak szabadidejükben kellene erre figyelmet fordítaniuk – ezt számos felmérés is megerősíti. Kotter és Heskett 12 éven át tartó felmérésének eredménye az lett, hogy azok a cégek, akik tudatosan fejlesztették a szervezet kultúráját, több, mint 4x akkora bevételre tettek szert, mint azok, akik ezzel mit sem törődtek. Nyereség terén pedig még jelentősebb különbséget adott a felmérés.

De nem csak pénzügyi eredményekre van jó hatással az erős kultúra, vagy negatív hatással egy gyengébb. Egy 2013-ban végzett Harvard felmérés kimutatta, hogy a nem egészséges környezetben dolgozó munkatársak:

  • 48%-a szándékosan csökkentette a teljesítményét
  • 47%-a szándékosan csökkentette a munkaidejének hosszát
  • 37%-a szándékosan csökkentette a munkája minőségét
  • 78%-ának az elköteleződése csökkent a cég felé
  • 25%-a elismerte, hogy a frusztrációját az ügyfeleken vezette le!

Ha csak az utolsó adatot nézzük, akkor is beláthatjuk, hogy egy gyenge kultúrában nem számíthatunk semmi jóra a tervek teljesítése kapcsán.

.

.

Akár versenyelőnnyé is formálható

Minden cég kultúrája egyedi, és szinte lehetetlen reprodukálni – ez jelenti az egyetlen valódi versenyelőnyt. A kultúra miatt csatlakoznak munkatársak a céghez vagy emiatt hagyják el a szervezetet. Ez jelenti azt a kohéziós erőt, ami ragasztóként fogja össze a csapatot, és lehetővé teszi, hogy közösen többet érjünk el, mint az egyéni teljesítmények összege.

Már hazánkban is egyre inkább a kultúrát helyezik előtérbe a munkavállalók, és hajlandóak akár kevesebbet is keresni, csak hogy olyan helyen dolgozzanak, amit szeretnek és ahol megbecsülve érzik magukat és a munkájukat. Egy hazai kiállítás és konferencia (Big Office Day) 2019-es felmérése szerint a munkavállalók 53%-a mondana le a fizetése egy részéről ennek teljesüléséért, és a megkérdezettek kisebb százaléka a fizetésének akár 15%-ról is lemondana ennek érdekében.

Miért érdekes ez? Mert ha a munkatársak elégedettek, akkor minőségben szolgálják ki az ügyfeleket, akik visszatérő vásárlókká válnak, és ezáltal mindenki nyer. Vagyis az erős munkahelyi kultúra kialakítása nem kis erőfeszítést igényel a vezetőktől, de hosszú távon megtérül a befektetett munka, és akár versenyelőnyt is formálhatunk belőle..

.

A céges brand és a kultúra kéz a kézben járnak

A céges brand és a cég kultúrája ugyannak az érmének a két oldala – hasonlóak, de nem egyenlők egymással. De melyik jön előbb? Ésszerűen átgondolva a válasz az, hogy a kultúra, mert minél szenvedélyesebben képviselik a munkatársak a céget, annál inkább ragasztják át ezt a mentalitást az ügyfelekre is, akik ezáltal a brand elkötelezett híveivé válnak.

A legtöbb cégnél ez már beépült az üzleti gondolkodásmódba, és tudják, hogy a cég pozitív megítélésében a szervezeti működés játssza a legfontosabb szerepet, mert ez a kettő szoros kapcsolatban van egymással. Ezért első sorban a kultúrát érdemes ápolni és fejleszteni, ha a céges brandet szeretnénk építeni.

.